Szent Anna kápolna emlékhelye - Helyszínismertető

A mai Szent Anna utca Rákóczi utcából induló emelkedőjének első tetőzésénél, az út jobb oldalán, a házak közelében találhatjuk a Szent Anna kápolna egykori helyén a mai kis emlékművet.
Helyszín: Szent Anna utca 4.

Az emlékhely Bódi Péter felajánlásából és kétkezi munkájának eredményeképpen készült el a kilencvenes évek elején. A kövekből kirakott oszlopot idéző emlékhely az egykori kápolna helyét jelöli. A kövek alapjául szolgáló kősor és egy melléhelyezett kőzáróelem a kápolna romjaiból került elő.

„Édesapám Bódi Péter készítette, és Orbán György atya rendelkezésére bocsátotta az eredeti kápolna maradványait. Az emlékoszlop alapjában az eredeti kövek megtalálhatók, illetve a kereszt és az azt tartó csúcskő is a Szent Anna kápolna eredeti darabjai voltak egykor. „- írta Bódi Viktória 2015-ben.

A mai emlékhely fülkéjében lévő festmény két nőalakot ábrázol, az egyiküknél egy nagy korsó van. Nyilván Mária és Anna alakja, a korsó az éltető víz, a kút szimbóluma lehet, talán utalva arra, az emlékhely, így a kápolna közelében is egy kút működött.

Szentírási rész nem szól Mária szüleiről, csak apokrif anyagokban említik. (Szent Anna a legendák szerint Szűz Mária édesanyja.) Szent Anna a várandósok, édesanyák, házaspárok, nagyszülők, bányászok védőszentje.

Illyés Andrásnál olvasható Szent Anna legendája végén: ,,Amiképpen a víz annyival tisztább, amennyivel a szép forráshoz közelebb meríttetik, úgy Szent Anna annyival nagyobb tisztasággal részesült a jóságos cselekedetekben, amennyivel közelebb volt a minden jóságos cselekedeteknek kútfejéhez, a Jézus Krisztushoz.”

Ez a szöveghely is közelebb vihet minket a kép szimbólumainak megfejtéséhez.  Talán erre utal a korsó szerepeltetése.
A fogadalmi kápolnát 1738-ban építették a Leyrer-testvérek. Greszl Ferenc írása pontosan rögzíti a fivérek nevét, soroljuk fel mi is: András, Mihály és József.
 

A Szent Anna kápolna fotója Greszl Ferenc plébános könyvéből

A római katolikus templom szentelése 1746-ban történt, a Kossuth utcabéli Mária-oszlop lábazatán szintén 1746 olvasható. A Szent Anna kápolna korábbi tehát, Greszl Ferenc adatai szerint, a falu keleti bejáratánál álló Szent Sebestyén kápolnával volt egyidős. Utolsó felújítása 1938-ban volt, az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. Előterét megnagyobbították, megépítették a kápolnához vezető lépcsőket. Mindezeket a Klaus család végezte. A kápolnát legutoljára a Kreis család gondozta, a kitelepítés után a kápolna az enyészeté lett.
A Szent Anna kápolna az Úrnapja előtti szerdán kapott szerepet, ide vonult a körmenet. Nem szerepelt azonban a négy Úrnapi körmenethez tartozó kápolna között, ezek a fő utcán voltak. A névadó szentje, Szt. Anna ünnepén, július 26-án nagymise volt itt a háború előtt.

Virágvasárnapon a hívek itt gyülekeztek, itt szentelték meg a barkaágakat, innen vitték le a templomhoz. A kápolna előterében vették át a hívek a megszentelt ágakat. A jeruzsálemi bevonulásra díszes menetben emlékeztek a templomba menet.

„Óh, győzelmes Úr, ki nem ám paripán
jövel el miközénk; szamárnak csikaján
vonultál ím, Te be Jeruzsálembe,
pálmának ágait szórták Te elédbe
Győzelmes király!”

Ezt a szokást a katolikus közösség felújította, a kápolna emlékét őrző helyen kezdődik évek óta a Virágvasárnapi szentmise.

 

Források: Nagykovácsi Krónika

A rendezvény támogatói és együttműködő partnerei

Együttműködő szervezetek

Támogató partnerünk - NATE - Nagykovácsi Természetvédők