A VÍZ, melynek minden cseppje kincs

Gyerekkoromban, a 70-es évek elején, még karnyújtásnyira volt a csak néhány utcából álló Nagykovácsi faluközpontjától a természet.

Az iskola udvaráról Észak felé tekintve a Nagyszénás út túloldalán művelés alatt álló szántó volt, a mostani Virágos sétányon túl pedig már az érintetlen mező és erdő. Akkoriban is ingadozó, viszont folyamatos vízhozama volt az Ördög-ároknak, mely a II. kerületi Kelemen László utcánál is észlelhető volt. Tinédzser koromban tűző napon egész délután egy szál sortban kapálgathattam a kertben és legfeljebb lett egy kis egészséges színem. Ezzel szemben mára teljesen beépítettük ezt a csodálatos, természetvédelmi terület által határolt medencét. Az önkormányzatnál vagy a végállomáson a buszról leszállva, a turista útvonalak bonyolult rendszerét követve hosszú kilométerek megtétele után lelünk végre természetre. Az Ördög-árokban a Kelemen László utcánál már csak néha, egy-egy felhőszakadást követően csordogál, legfeljebb 1-2 napig térdig érő víz. A tűző napon pedig 50-100 faktorszámú naptej alkalmazása mellett is fél óra alatt minimum pecsenyére, de inkább hólyagosra sülünk. A régóta Nagykovácsiban lakók és az újonnan ide települők egyaránt szeretik a természetet. Ez azonban napjainkban már kevés, tennünk is kell érte, érezhetően itt van a klímaváltozás. 

Ültessünk gyümölcsöző fákat és virágzó bokrokat, telepítsünk csodálatos pázsitot. Én bátorítok mindenkit egy kis konyhakert művelésére is. Egészen fantasztikus érzés egy langyos nyári estén, kellemes társaságban, finom bort kortyolgatva a kerti tűzrakón ropogósra sült kolozsvári szalonnát és pirítós kenyeret lecsúsztatni a saját termesztésű frissen szedett paprikával, paradicsommal, hagymával vagy éppen uborkával. 

Építményeinket továbbra is védeni kell a csapadék káros hatásaitól, növényeinknek pedig napról napra éppen erre a csapadékvízre van égető szüksége. A kincset érő, drága vezetékes ivóvíztől növényeink legfeljebb életben maradnak, de igazán széppé nem fejlődnek. A Föld ivóvíz készlete véges, ezért takarékosan illik vele bánnunk. Ne tegyük ki környezetünket és kertünket az időjárás szélsőséges hatásainak, az egyre sűrűbben fellépő hetekig tartó szárazságnak. Az esővíz gyűjtése céljából telepítsünk csapadékvízgyűjtő tartályt, vagy a gyűjteni nem kívánt csapadékot építményeinktől biztonságos távolságra elvezetve szikkasztó berendezések segítségével adjuk vissza a természetnek. 

Ma már nagy teherbírású, földbe telepíthető műanyag csapadékvízgyűjtő tartályok kaphatók többféle méretben. 

 


ELŐNYEIK: 


● Méterekkel a terepszint alatt viszonylag állandóan hűvös hőmérsékleten, valamint sötétben (napfénytől elzártan) kerül tárolásra az összegyűjtött csapadékvíz. Ennek következtében nem fejlődnek ki a mikroorganizmusok, vagyis nem poshad meg a víz, nem lesz szúnyogkeltető. 
● Nincs fagyveszélynek kitéve a műtárgy és az összegyűjtött csapadékvíz. 
● Nem vesz el a zöldterülettől helyet, nem kell kerülgetni, gyakorlatilag nincs a felszínen helyigénye. Típustól függően akár gépjármű által használt terület alá is beépíthető. 
● A zárt csapadékvízgyűjtő tartályból újrahasznosíthatjuk a csapadékvizet kertlocsolásra, illetve megfelelő szűrők alkalmazása mellett visszavezethetjük épületeinkbe szürkevízként WC-k öblítésére. 
● A környezettudatosság mellett a csapadékvízzel kiváltott ivóvíz a pénztárcánkat is kíméli. Nem az a drága, ha életünkben egyszer megveszünk például egy csapadékvízgyűjtő tartályt, hanem akkor fizetünk majd nagy árat, ha a természetet unokáinknak már csak képekről tudjuk megmutatni.

 

Cikkünk az összekovácsoló magazin ötödik számában jelent meg, melyet az alábbi linken olvashat: 

https://www.osszekovacsolo.hu/hu/magazin


 

Együttműködő szervezetek

Támogató partnerünk - NATE - Nagykovácsi Természetvédők