VÍZ, CSAPADÉKVÍZ - mennyiben probléma és mennyiben lehetőség?

November 10-én baján, a nemzeti közszolgálati egyetem víztudományi karán rendezték meg a III. Országos települési csapadékvízgazdálkodási konferenciát. Ott jártunk mi is. A honlapunkon részletesebben is beszámoltunk az ott elhangzottakról, itt most azokat a konkrét kérdéseket, megoldásra váró problémákat, javaslatokat foglaljuk össze, amelyek nálunk, nagykovácsiban is aktuálisak. A szakemberek egyik legfontosabb üzenete az, hogy a vízgazdálkodás olyan, mint a pókháló: bárhol beleavatkoznak, megbolygatják a rendszert, az kihat a többire is.

Azt gondolhatnánk, nekünk itt ezzel nincs különösen fontos feladatunk, hiszen nincsenek jelentősebb természetes vizeink, nincsenek vízbázisaink, amelyekre vigyázni kellene. Budapestről kapjuk az ivóvizet, a szennyvizünk pedig szintén a fővárosba folyik vissza, s mivel rajtunk csak átfolynak a dolgok, nincs ráhatásunk. Természetesen ez így téves, rövidlátó felfogás.

Megtudtuk, hogy az összes katasztrófa kár kétharmadát az árvizek, felhőszakadások, viharok és egyéb hidrometeorológiai események okozzák. Azt is hangsúlyozzák minden alkalommal a vízügyi szakemberek, hogy téves az a felfogás, hogy Magyarország gazdag vizekben. Nagyon is kitettek vagyunk több szempontból is, érzékenyek a vízbázisaink, a folyóink szinte kivétel nélkül határokon át érkeznek hozzánk. A klímaváltozás pedig további problémákat okoz, elsősorban a szaporodó szélsőséges időjárási jelenségek miatt. A legfontosabb üzenet tehát: a vízgazdálkodás egy komplex rendszer!

Az önkormányzati törvény a települések feladatai közé sorolta a vízgazdálkodást, beleértve a vízkárelhárítást, és a víziközmű szolgáltatást. Egyértelmű tehát, hogy a település területét érintő csapadékvizek károkozás mentes elvezetését az önkormányzatok kötelesek megoldani.

Nehezíti azonban a helyzetet, hogy természetesen ehhez forrásokkal nem rendelkeznek, pedig a vizes beruházások rendkívül drágák, ráadásul közvetlenül mérhető hasznuk nincs.

Minden településnek ki kell dolgoznia a maga személyre szabott integrált települési vízgazdálkodási tervét. Ez egy folyamatban lévő, országos program, amely a Belügyminisztérium irányításával és támogatásával zajlik. Nem csupán a villámárvizek kezelése a feladat, de a talajvízkészletek megőrzése is, illetve cél egy új szemléletű településfejlesztési stratégiai szemléletmód kialakítása, amelyben a lakosság érzékenységének, tudatos viselkedésének alakítása is fontos célkitűzés.

A program részeként zajlottak le un. ’LIFE’ projektek, mintatelepülések bevonásával. Ezek tapasztalatai rendkívül hasznosak. Fontos hangsúlyozni, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülésben a csapadékvíz témája az egyik legfontosabb elem, jelentős kockázati tényező. Az a tapasztalat, hogy a csapadékvíz elvezetése, megtartása, hasznosítása sokkal jobban és hatékonyabban valósítható meg, ha bevonják a lakosságot is a megvalósításba, ha az önkormányzat és a lakosság együttműködve, közösen dolgozza ki a legjobb megoldásokat, és valósítja meg a feladatokat.

Rengeteg jó példa, okos megoldás létezik már a csapadékvizek megtartására, ilyen például a ’szivacsváros’ koncepció. Ennek lényege, hogy arra kell törekedni, minél több legyen a zöldfelületek aránya. Jó áteresztő képességű altalajú, szemcsés megoldásokat érdemes választani, ezekbe ültetve a fákat, bokrokat, mert így jelentősen növelhető a települések zöldfelületének aránya.

Németországban például a csatornadíj megállapításánál figyelembe veszik az ingatlan körüli burkolat felületét, annak vízáteresztő képességét. Aki természetközeli megoldást alkalmaz, kevesebb csatornadíjat fizet, mert nála a csapadékból több víz kerül vissza a talajba ahelyett, hogy a csatornába menne.

Ha összegezni szeretnénk, milyen vízzel, csapadékvízzel kapcsolatos témák vannak Nagykovácsiban, amelyek megoldásra várnak, mi ezeket tartjuk a legfontosabbaknak:

Nagyon drága a vizünk (országosan az egyik legmagasabb víz- és szennyvízdíjat fizetjük). Nyilván nem okoz ez minden háztartásban gondot, ugyanakkor települési szinten mégis fontos lenne a takarékos vízhasználat jelentőségének hangsúlyozása, főleg a nyári, vízhiányos időszakokban. Itt értékelődhet fel rendkívüli módon a tudatosság kérdése, illetve konkrétan a lakossági csapadékvízgyűjtő megoldások szerepe.
Nagykovácsi meredek utcái egy-egy esőzés után tele vannak hordalékkal, sok helyen nem megoldott a vízelvezetés. Sem az utak állapota, sem a vízelvezető árkok minősége nem felel meg az elvárásoknak. A klímaváltozás következtében a helyzet további romlására, nagy nyári záporokra kell felkészülnünk.
A település mélyebben fekvő részein a belvizek sok helyen állandó gondot jelentenek, nem megoldott a vízelvezetés egy-egy csapadékosabb időszakban.
Jellemzően a lakosság többsége még nem gyűjti a csapadékvizet, pedig ezzel jelentős drága vízhasználat lenne kiváltható, ami ráadásul tehermentesítené némileg a víziközmű rendszerünket is.
Országosan is kiemelt jelentőségű program a vízviszszatartás, a csapadékvizek helyben való megtartása. Tudomásunk szerint tervben van Nagykovácsiban is egy záportározó építése. Reméljük, mielőbb lesz rá pályázati támogatás, hisz tudjuk, az önkormányzatnak saját forrása erre sincs.

Az említett magyarországi kistelepülési LIFE projektekre bárki ellátogathat, hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján keressen megoldást a helyi problémákra. Mi a tavalyi évben mentünk el Püspökszilágyra, Nógrád megye 720 lakosú kistelepülésére. A falu fekvése kicsit hasonló, bár nem veszik körül ilyen magas “hegyek”, de a dombvidéki szántóföldekről lezúduló víz így is sok gondot okoz a völgy mélyén fekvő településnek. Egyszerű és jó megoldások születtek ezek megfékezésére, a hordalék megfogására, romboló hatásának korlátozására. Méretes rönkfákból kis szivárgó gátakat építettek a településen kívüli vízlevezető árkokban. Ezek a természetes akadályok lassítják a víz lefolyását, ellaposítják az árvízcsúcsot és megelőzik az elöntést. A gátak környezetét néhány család “örökbe fogadta”, vagyis vállalta a karbantartását - a hordalékok rendszeres eltávolítását. Cserébe a közösség “használatba kapta” a területet, kiváló játszó és piknikező hely lehet, nyári sátorozás, közös pihenés helyszínei. Ehhez hasonló megoldásokat, lefolyáslassító rönkgátakat az erdészettel összefogva mi is könnyen meg tudnánk valósítani.

A településen belül a mély árkok megfelelő idomú burkolattal kerültek kialakításra, mely elsődleges célja a víz áramlásának lassítása - ilyet nálunk, Nagykovácsiban is lehet néhány helyen látni.

Végül az igazi nagy költségigénnyel járó záportározó kiépítését tekintettük meg, amellyel viszont egy csodás természeti élő- és rekreációs pihenőhely jött létre Püspökszilágy határában. Ottjártunkkor ez még nem volt teljesen készen, de a látvány és hangulat így is magával ragadó volt. Nagykovácsiban is szükség lenne záportározó kialakítására, melynek valójában mindkét helyszíne természetszerűen létezik.

Egyik a Békás tó, amely a falu nyugati határában, a Telki oldal felől lejövő vizeket tudja-, tudná jobban összegyűjteni egy kis rásegítéssel. A másik az Amerikai Iskolával szemben lévő nádassal benőtt terület, melynek rendezése az Ördögárok-patak átfolyási vízmennyiségének szabályozása miatt is szükségszerű.

Nem állunk tehát rosszul, foglalkozni kellene vele. Tervek alapján talán sok erőforrást magunk is elő tudnánk teremteni egy kis összefogással. De természetesen a kormányzati külső erőforrásokra is nagy szükség lenne. Jó lenne, ha nem csak beszélnének róla, hanem minél több és komolyabb támogatást is adnának a csapadékvízmegtartás korszerű településszintű megvalósítására. Továbbibi példákat ismerhetünk meg Ruzsa és Bátya község példáján, keressenek rá.

AKI ÉRDEKLŐDIK MÉG A VÍZÜGY KÉRDÉSEI IRÁNT, ITT TALÁL RENGETEG INFORMÁCIÓT: WWW.VIZEINK.HU

VÍZ, CSAPADÉKVÍZ - mennyiben probléma és mennyiben lehetőség?

Csapadékvíz-gazdálkodási Konferencia

A VÍZ, melynek minden cseppje kincs

Ivókutak Nagykovácsiban - Térkép

Együttműködő szervezetek